A körforgásos gazdaság egy fenntartható gazdasági rendszer, amelynek alapelve az erőforrások hatékony felhasználása, az érték megőrzése, a hulladék és a szennyezés minimalizálása, valamint az ökoszisztémák regenerálása. Ez a megközelítés ellentétben áll a hagyományos, lineáris gazdasági modelllel, amely a „kitermelés, előállítás, fogyasztás, hulladék” mintáját követi, és átmenetet jelent egy zárt ciklusú, fenntartható gazdálkodás felé.

A körforgásos gazdaság három alappillére:

1. Az anyagok és termékek élettartamának maximalizálása: Ez azt jelenti, hogy a termékeket úgy tervezik és gyártják, hogy tartósak és könnyen karbantarthatók, javíthatók, újrahasznosíthatók vagy újraértékesíthetők legyenek. A cél az, hogy az erőforrások a gazdaságban maradjanak a lehető leghosszabb ideig, csökkentve ezzel a nyersanyagok iránti keresletet és a hulladék mennyiségét.

1. A hulladék és a szennyezés minimalizálása: Az összes termelési és fogyasztási folyamatot úgy alakítják ki, hogy minimalizálják a hulladék keletkezését és a környezeti szennyezést. Ez magában foglalja a hulladék visszavezetését a termelési ciklusba másodnyersanyagként, valamint a termékek tervezését úgy, hogy azok a végén könnyen szétszerelhetők és újrahasznosíthatók legyenek.

1. Az ökoszisztémák regenerálása: A körforgásos gazdaság nem csak a negatív hatások minimalizálására törekszik, hanem aktívan hozzájárul a természetes rendszerek helyreállításához és megújításához is. Ez magában foglalhatja az ökológiai mezőgazdaságot, az erdőtelepítést, a vízminőség javítását és más tevékenységeket, amelyek elősegítik a bolygó ökoszisztémáinak egészségét és ellenálló képességét.

A körforgásos gazdaság megközelítése átfogó paradigmaváltást jelent, amely szükséges a fenntarthatóság eléréséhez. Az üzleti modellek, a terméktervezés, a fogyasztói szokások és a kormányzati politikák átalakítását igényli annak érdekében, hogy csökkentsük az emberi tevékenység ökológiai lábnyomát, miközben fenntartjuk a gazdasági növekedést és a társadalmi jólétet.