Az MFKA az 1991-ben alapított Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (RVA) szakmai munkáját folytatja. Az alábbi idővonal a legfontosabb állomásokat mutatja be; az 1989–1992 közötti előzményeket az oldal végén foglaljuk össze; a programokat tematikusan a Korábbi programjaink oldal gyűjti össze.
2026
Március 26.: A MAGYAR FENNTARTHATÓSÁGI KÖZPONT Alapítvány stratégiai együttműködési megállapodást köt a Pannon Egyetemmel. Az aláíráson részt vesz Csillag Zsolt kancellár, dr. Abonyi János rektor, Szekfü Tibor főigazgató és Vonnák Péter ügyvezető igazgató.
Április 16.: Szekfü Tibor és Vonnák Péter részt vesz az Európai Mikrofinanszírozási Napon Brüsszelben, az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Alap képviselőivel.
Az MFKA megkezdi mikrohitelezési tevékenységének megújítását: a működési szabályzatrendszer megújítását, a mikrohitelezési magatartási kódex szerinti (CoGC) minősítési eljárást és az EIF garanciaeszközéhez kapcsolódó új mikrohitel-konstrukciók (Start30™ termékcsalád) kidolgozását.
2025
Az Európai Bizottság meghívására Vonnák Péter részt vesz a mikrohitelezési magatartási kódex (European Code of Good Conduct for Microcredit Provision, CoGC) felülvizsgálatára összehívott szakértői megbeszélésen Brüsszelben (október 21.).
2024
Vonnák Péter előadást tart a magyar mikrofinanszírozási gyakorlatról az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank fi-compass platformjának „ESF+ financial instruments for microcredit and social economy with focus on Italy and Spain” című nemzetközi konferenciáján (Róma, július 4.).
2023
Megalakul a MAGYAR FENNTARTHATÓSÁGI KÖZPONT Alapítvány, a Magyar Mikrofinanszírozási Hálózat új ernyőszervezete, az RVA szakmai munkájának folytatásával. Főigazgató: Szekfü Tibor, ügyvezető igazgató: Vonnák Péter.
Vonnák Péter ismeretterjesztő podcastsorozatot indít vállalkozásoknak.
2022
2022. szeptember 27.: nemzetközi mikrohitelezési konferencia a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, a Miniszterelnökség részvételével.
Az Európai Bizottság felkérésére Vonnák Péter, az RVA Group alelnöke előadást tart Brüsszelben, a Bizottság agrárfinanszírozási konferenciáján az RVA agrárfinanszírozási tapasztalatairól.
2021
Az RVA konzorciumi formában, RVA Group néven megújítja együttműködését a Veszprém Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal és több más, üzletfejlesztéssel foglalkozó partnerrel.
Megjelenik a „Mikrohitelezés – Elméleti alapoktól a gyakorlatig” című szakkönyv (magyarul nyomtatott, angolul és spanyolul digitális formában), amely a spanyolországi Cádizi Egyetem MASTER-képzésének is tananyaga.
2019–2021
Az RVA vidékfinanszírozási gyakorlata európai uniós jó gyakorlat lesz (Interreg Europe – jó gyakorlatok; az ATM for SMEs projekt archív jógyakorlat-gyűjteményében).
Az RVA részt vesz az Erasmus for Young Entrepreneurs program megvalósításában, amely kezdő vállalkozók nemzetközi szakmai támogatását biztosítja.
2019
Elkészül az RVA Group mikrohitelezést bemutató kisfilmje, amelyet számos nemzetközi szakmai konferencián levetítenek.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen választható tantárgy lesz a „Mikrohitelezés közpénzből”.
2018
A Kárpát-medencei Diákvállalkozó Vetélkedő mikrohitel-tematikával EU-s jó gyakorlat lesz. A vetélkedőt a Miniszterelnökség, a Külügyminisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Bethlen Gábor Alap támogatta.
Elindul a spanyolországi Cádizi Egyetemen az egyetem és az RVA szakemberei által kifejlesztett nemzetközi másoddiplomás MASTER-képzés. A „Mikrohitelezés – elméleti alapoktól a gyakorlatig” tantárgy oktatói: Szekfü Tibor és Vonnák Péter.
2017
Létrejön a Magyar Mikrofinanszírozási Hálózat tudományos tanácsadó testülete.
A Miniszterelnökség kérésére kidolgozzuk a nonprofit mikrohitelezésre vonatkozó jogszabálytervezeteket.
2016–2022
Az RVA nemzetközi konzorcium vezetőjeként pályázatot nyer az Interreg Europe programban; konzorciumi partner a Miniszterelnökség és a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány is. Európa addigi legnagyobb mikrohitel-témájú tapasztalatcsere-programjának fő célja az EU-s mikrohitelezési jó gyakorlatok feltárása és megosztása volt; a COVID-19-járvány miatti kétéves kiterjesztésben azt vizsgáltuk, hogyan használható a mikrohitelezés gazdasági válságkezelő eszközként.
2016
Öt ország nemzeti mikrofinanszírozási hálózata (Olaszország, Németország, Magyarország, Norvégia, Spanyolország) Székesfehérváron Mikrofinet néven együttműködési csoportot hoz létre, majd Rómában aláírja az európai döntéshozóknak címzett szakmai ajánlásait (Római direktívák, 2016).
Megjelenik Vonnák Péter „Mikrohitelezés Magyarországon – Hogyan optimalizálhatjuk a mikrohitelprogramok társadalmi hasznosságát?” című tanulmánya.
2015–2016
Az RVA és a spanyolországi Cádizi Egyetem együttműködési megállapodást köt egy teljesen elektronikus nemzetközi MASTER-képzés kifejlesztésére. A teljes elektronikus tananyagot az RVA szakemberei fejlesztették ki; a mikrohitelezésről és az ügyfélelérésről szóló fejezeteket Szekfü Tibor és Vonnák Péter dolgozta ki.
Vonnák Péter tudományos előadássorozatot tart a Dijoni Egyetemen a magyarországi mikrohitelezés tapasztalatairól.
A képen Vonnák Péter az RVA képviseletében előadást tart a tudományos tapasztalatcsere-rendezvényen az RVA mikrohitelezési gyakorlatáról és társadalmi hatásáról.
2014
Szekfü Tibor, a Magyar Mikrofinanszírozási Hálózat elnöke együttműködési megállapodást köt a Spanyol Mikrofinanszírozási Hálózattal Madridban.
2012–2013
2012-ben az Európai Bizottság felkérésére Szekfü Tibor szakértőként képviseli Magyarországot az európai mikrohitelezési eljárási szabványok kidolgozásakor.
Norvégiában bevezetik a magyar fejlesztésű, teljesen digitalizált Credinfo mikrohitelezési technológiát.
2013-ban az Inkluzív Finanszírozásban Érdekelt Felek (IPFI) nemzetközi csoportja aláírja a közpénzből történő mikrohitelezésre vonatkozó ajánlásait a döntéshozók számára (Budapesti direktívák, 2013).
2012 és 2014 között az INTERREG IVC program DIFASS projektjében – 16 ország 26 partnerszervezetének részvételével, 60 megvizsgált finanszírozási gyakorlat közül – az Európai Unió három legjobb vállalkozásfinanszírozási gyakorlata közé választják az RVA mikrohitelezési eljárását.
2013-ban az RVA konzorciumvezetőként megszervezi a Magyar Mikrofinanszírozási Hálózatot.
2011
Az RVA nyeri az „Investment and Innovation in Microfinance Europe Awards 2011” díjat az „Innovatív technológiák alkalmazása” kategóriában. A díjat Londonban, nemzetközi szakmai konferencián adták át azoknak a szervezeteknek, amelyek innovációval és fejlesztéssel járulnak hozzá ahhoz, hogy a piramis alján élők is pénzügyi szolgáltatásokhoz jussanak.
2010
Az EMN felkérésére Londonban, nemzetközi konferencián mutatják be az RVA mikrohitelezési technológiáját nemzetközi jó gyakorlatként.
Az EU JASMINE programja keretében átvilágítják az RVA mikrohitelezési gyakorlatát. Megállapítják, hogy az Európában elsőként bevezetett, teljesen digitalizált mikrohitelezési technológia olyan színvonalú, hogy más szervezetek számára is hasznos lehet az ismeretek átadása.
2010-től Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatával együttműködve az RVA folyamatosan biztosít támogatott mikrohitel-konstrukciókat a helyi mikrovállalkozóknak.
2009
A milánói Giordano Dell’Amore Foundation és a párizsi központú European Microfinance Network (EMN) „Mikrofinanszírozás – jó gyakorlatok Európa-díj 2009” pályázatán a tudományos bizottság az öt legjobb gyakorlat közé választja az RVA internetalapú szolgáltató- és hitelbírálat-menedzsment rendszerére épülő mikrohitelezési eljárását.
Szekfü Tibor 2009-től működésük teljes időszakában tagja az EMN jogi és szabályozási, valamint innovációs és IT-munkabizottságának.
Az RVA, az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kara (akkor BMF Regionális Oktatási és Innovációs Központ) és a Belvárosi I. István Középiskola megállapodást köt: a rendszert bevezetik a pénzügyi-gazdálkodási ismeretek iskolai oktatásában.
2008–2013
A JEREMIE mikrohitel-programokban a vállalkozásfejlesztési alapítványok több mint 44 milliárd forint mikrohitelt nyújtanak a legnehezebben finanszírozható vállalkozói rétegnek; a közvetítők között az alapítványok érték el a legmagasabb fajlagos ügyfélszámot. A folyósításhoz mért várható veszteség aránya az RVA-nál 1,8% volt, ami hazai és nemzetközi összevetésben is kiemelkedő.
A közvetítők fajlagos ügyfélelérése: megyei vállalkozásfejlesztési alapítványok 59,61%, pénzügyi vállalkozások 30,85%, bankok 5,51%, takarékszövetkezetek 4,03%.
2006
Az RVA átadja a helyi mikrohitelezés teljes módszertanát – a belső hitelezési szabályzatokat, a szerződésmintákat és az informatikai rendszert – valamennyi megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványnak; a betanítás több héten át az RVA székhelyén zajlik.
2005
Az RVA belép a párizsi központú Európai Mikrofinanszírozási Hálózatba (European Microfinance Network – EMN).
A képek az EMN 2005. évi éves konferenciáján készültek Barcelonában.
2002
Az IBM székesfehérvári gyárának bezárása után, az RVA kezdeményezésére az IBM Storage Products Kft., Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata és az RVA 2002. november 20-án megállapodást köt az „IBM” újrakezdési kisvállalkozói hitel elindításáról, hogy a munkanélkülivé vált dolgozók vállalkozóvá válhassanak vagy elhelyezkedhessenek. A programot 2018-tól Spanyolországban egyetemen tanítják, 2019-ben bekerült az EU nemzetközi jó gyakorlatai közé.
2001
Az RVA elindítja Magyarország első helyi mikrohitel-programját, a Fehérvár Mikrohitel Programot.
1998
Az ENSZ EGB a Délkelet-európai Együttműködési Kezdeményezés (SECI) keretében a USAID-del közösen rendezett mikrohitelezési szakértői értekezletén – 12 közép- és kelet-európai ország részvételével – a brit Bannock Consulting felmérése a magyar gyakorlatot a térség legjobb mikrohitel-programjának értékelte.
1997
Szekfü Tibor, az RVA finanszírozási igazgatója kidolgozza a mikrohitelezés adósminősítési szabályait és vezetői információs rendszerét; a módszertant ma is alkalmazzák, és nemzetközi MASTER-képzésben tanítják.
A képeken az MVA szabályzat-felülvizsgáló szakértői munkacsoportja Strasbourgban, az Európai Parlament épülete előtt.
1991
Megalakul a Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (RVA; Fejér Enterprise Agency® – FEA®), amely 1992-től foglalkozik mikrohitelezéssel Fejér megyében.
Az RVA a Phare-program által kezdeményezett első hat kísérleti Helyi Vállalkozói Központ (HVK) egyike.
1990
Március 27-én 16 alapító – pénzintézetek és érdekképviseleti szervezetek – 4,24 milliárd forint induló vagyonnal létrehozza a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványt (MVA). A Phare 21 millió ECU összegű kis- és középvállalkozás-fejlesztési segélyprogramjának kezelését az MVA-ra bízzák; ennek része a Helyi Vállalkozói Központok – a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok – országos hálózatának kiépítése.
Előzmények: a vállalkozásfejlesztés intézményrendszerének kiépülése (1989–1992)
Magyarországon a rendszerváltást követően, az 1990-es évek elején gyors növekedésnek indult a mikro- és kisvállalkozói szektor — jelentős részben a gyárbezárások nyomán munkanélkülivé váló dolgozók kényszervállalkozásai révén. A piacgazdasági átmenet után ezeknek a vállalkozásoknak kellett a nemzetgazdaság gerincét alkotniuk, ezért a szektor megerősítése — nagy számuk és foglalkoztatási képességük okán — a rendszerváltás utáni kormányok deklarált célkitűzésévé vált.
A fejlődésnek két strukturális akadálya volt: a vállalkozói hagyományok, tapasztalatok és ismeretek hiánya, valamint a szektor súlyos alultőkésítettsége. E problémák kezeléséhez az Európai Közösségek (később Európai Unió) országai kiemelkedő segítséget nyújtottak Magyarországnak: a fejlett ipari országok 24-es csoportja 1989-ben döntött a közép- és kelet-európai átalakulás támogatásáról, és ennek keretében indult el 1990-ben — elsőként Lengyelországban és Magyarországon — a Phare program (Poland and Hungary: Assistance for Restructuring their Economies). A program a piacgazdasági áttérést segítette, és olyan forrásokat biztosított, amelyekből az egyes kormányok a maguk vezényelte átalakítást finanszírozhatták. Ekkor jöttek létre az első magyarországi vállalkozásfejlesztési programok.
A kormány — felismerve a kis- és középvállalkozások meghatározó szerepét a gazdaság fellendítésében — vállalkozásfejlesztési programot dolgozott ki, és ennek elemeként kezdeményezte egy, a vállalkozások ösztönzését és támogatását szolgáló alapítvány létrehozását. A kezdeményezéshez pénzintézetek és érdekképviseleti szervezetek csatlakoztak: a 16 alapító 1990. március 27-én, 4,24 milliárd forint induló vagyonnal hozta létre a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványt (MVA).
Mivel a Phare program és az MVA célkitűzései egybeestek, a Phare 1990. évi költségvetéséből a kis- és középvállalkozások fejlesztésére szánt 21 millió ECU összegű segélyprogram kezelését az MVA-ra bízták. A Phare elvárásai között szerepelt a Helyi Vállalkozói Központok (HVK) — a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok — országos hálózatának kiépítése, amely szakmai tanácsadással és üzleti szolgáltatásokkal segíti a célcsoportot; 1991-től az MVA fő tevékenysége e hálózat működtetésére irányult. Elsőként hat kísérleti HVK alakult meg, alapítványi formában: Szolnokon, Szekszárdon, Miskolcon, Kaposváron, Székesfehérváron (Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány — RVA) és Nyíregyházán (PRIMOM); a hálózat ezt követően az ország teljes területére kiterjedt.
A Mikrohitel Program létrejötte (1992)
A Mikrohitel Program (ma: Országos Mikrohitel Program) koncepciója 1992 elején fogalmazódott meg. Az Európai Közösségek Bizottsága a Phare program keretében a fejlett piacgazdaságokban is jól ismert problémát kívánta kezelni: a mikro- és kisvállalkozások jelentős része a profitorientált hitelintézeteknél nem hitelképes. Ez klasszikus piaci kudarc (market failure) — a tartósan jelen lévő keresletre nem alakul ki megfelelő piaci kínálat —, amelynek kezelése nemzetgazdasági érdek, és amely indokolttá, egyben szükségessé teszi a közösségi, illetve kormányzati beavatkozást.
Kérdése van, vagy együttműködne velünk?
Készséggel állunk a vállalkozók, partnerek és döntéshozók rendelkezésére.