Társadalmi hatásmérés

A MAGYAR FENNTARTHATÓSÁGI KÖZPONT Alapítvány a bankrendszerből kiszoruló, fejlődőképes vállalkozókat finanszírozza és kíséri. Hogy ez mit ér, azt nem a kihelyezett összeg mutatja meg, hanem az, ami utána történik: elindul-e és talpon marad-e a vállalkozás, nő-e az árbevétele és a létszáma, finanszírozhatóvá válik-e, és mit kap vissza belőle a térség és a közösség.

Ezt méri a Társadalmi Elérési és Hatásmérési Terv (Social Outreach and Impact Management Plan, SOIMP). Továbbfejlesztett változatát, a SOIMP 2.0-t 2027. január 1-jétől minden kölcsönünkre és üzletfejlesztési szolgáltatásunkra alkalmazzuk. A 2027-ben folyósított kölcsönök alkotják az első teljes mérési évjáratot.

A kihelyezett kölcsönök száma és összege a munkánk mennyiségét mutatja, nem a hatását. A hatás az, ami a vállalkozással, a térséggel és a közpénzzel történik.

Kibocsátás, eredmény, hatás

A mérés a beavatkozás logikáját követi. Kibocsátás a szolgáltatás közvetlen terméke – a kölcsön, a konzultáció. Eredmény az ügyfélnél bekövetkező változás. Hatás a társadalmi és költségvetési következmény. A mikrohitel és a kötelező üzletfejlesztési kíséret együtt hat:

Három szint, kétféle adat

A mérés a vállalkozásra, a helyi gazdaságra és a társadalomra terjed ki. Mindhárom szinten elkülönítjük a tényadatot – amit nyilvántartás, beszámoló vagy a kíséret dokumentál – és a megélést, vagyis azt, ahogyan a vállalkozó maga érzékeli a változást.

Szint	Tényadat	Megélés
A vállalkozás és a vállalkozó	túlélés · árbevétel · létszám · szabályos adófizetés · növekedési formaváltás · finanszírozási pálya · törlesztési teljesítmény · pénzügyi ellenállóképesség · digitális jelenlét · a kíséret igénybevétele	életminőség · változás hat életterületen · jövedelem-stabilitás · törlesztési teher · tulajdonítás · a kíséret hasznossága
A helyi gazdaság és a közösség	létrehozott és megőrzött munkahelyek · a kedvezményezett térségekbe jutó kihelyezés · üzleti kapcsolatok a programon belül	helyben elköltött hányad · együttműködés · az elszigeteltség csökkenése
A társadalom és a költségvetés	munkahelyek összesen · járulék- és adóhozzájárulás · elkerült szociális kiadások · GDP-hozzájárulás · megtérülés · hatékonyság · kontrollcsoporthoz mért többlet	– (modellezett szint)

Kilenc mérési elv

Mikor mérünk

A mérési pontok a kérelemtől az ügylet lezárásáig kísérik a vállalkozást. A vállalkozótól csak az első, a harmadik és az éves ponton kérünk adatot, a többi a kíséretből és a nyilvános nyilvántartásokból származik.

Hat mutatócsoport

Minden mutatónak rögzített definíciója, képlete, nevezője, forrása és mérési pontja van. A definíciók verziózottak: minden jelentés megnevezi, melyik változattal készült, így az eredmény bármikor újra előállítható. A teljes jegyzék az oldal alján, a Mutatótárban olvasható.

Honnan tudjuk, hogy a változás a programnak köszönhető?

A vállalkozás akkor is változik, ha nem kap kölcsönt. Ezért minden eredményt két értékkel közlünk – a teljes, nyers változással és a programnak tulajdonított résszel –, és minden jelentés kimondja, mi mért, mi modellezett és mi validált érték. A tulajdonítást egymást ellenőrző rétegekre építjük:

1. Önbevallott tulajdonítás. Az éves kérdőívben megkérdezzük: ha a vállalkozó nem kapta volna meg a kölcsönt és a kíséretet, megvalósult volna-e ugyanez. A tulajdonítási tényező a „valószínűleg nem valósult volna meg” válaszok aránya, hozzáadva a „később vagy kisebb formában” válaszok arányának felét.
2. Országos összevetés. A túlélést és a növekedést a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) vállalkozás-demográfiai adataihoz mérjük.
3. Párosított kontrollcsoport. Kétévente a KSH kutatószobai eljárásában ágazat, megye, jogi forma, életkor és méret szerint párosított, nem támogatott vállalkozásokhoz mérjük a folyósítás utáni második év túlélését, árbevételét és létszámát.
4. Közölt modellfeltevések. A társadalmi és költségvetési hatást az Európai Mikrofinanszírozási Hálózat (EMN) hatásmodelljének (European Microfinance Impact Ontology, EMIO) definícióival és paramétereivel számítjuk, a magyar adózási sajátosságokra (átalányadó, KATA) saját modellel. A költségvetési megtérülés konzervatív változata multiplikátor nélkül készül, a multiplikátoros változat érzékenységvizsgálat.

A vállalkozó a mérés szereplője

• A hatásmérés adatai a hiteldöntést nem befolyásolják: sem a vállalkozó javára, sem a hátrányára nem használhatók fel, és a hitelbírálók nem is látják őket.
• A válaszadás önkéntes. Minden kérdésnél választható a „nem kívánok válaszolni”, és ennek nincs következménye.
• A szolgáltatásról szóló kérdéseket a vállalkozó maga tölti ki; a kísérője ezekben nem közreműködik.
• A vállalkozó évente visszakapja a saját számait, és azt, hol áll a hasonló vállalkozásokhoz képest.
• A nyilvános nyilvántartásokon alapuló követés ellen egyetlen üzenettel lehet tiltakozni; ekkor az egyedi követés és a kérdőívek küldése megszűnik.

Adatvédelem a tervezéstől kezdve

Európai keretben

A módszertan az európai mikrofinanszírozás közös mércéihez igazodik:

• a mikrohitelezés európai magatartási kódexe (European Code of Good Conduct for Microcredit Provision): a társadalmi eredmények mérése és közlése, az ügyfélelégedettség és az ügyfélvédelem;
• az Európai Beruházási Alap (EIF) társadalmi adatszolgáltatási követelményei;
• az Európai Mikrofinanszírozási Hálózat (EMN) hatásmodellje (EMIO), a társadalmi és költségvetési hatás közös európai számítási alapja;
• a szociális jogok európai pillérének cselekvési terve (COM(2021) 102 final), az InvestEU program (EU) 2021/523 rendelet és az ESF+ (EU) 2021/1057 rendelet;
• a mesterséges intelligenciáról szóló (EU) 2024/1689 rendelet átláthatósági és emberi felügyeleti követelményei.

A rendszert úgy építettük fel, hogy a Magyar Mikrofinanszírozási Hálózat hitelnyújtó tagjai saját, elkülönített adatkörrel csatlakozhassanak, így a hálózat szintjén is összevethető, közös módszertan szerint mért eredmények születhetnek.

Amit nyilvánosságra hozunk

• Éves hatásjelentés a tárgyévet követő május 31-ig: a mutatók nyers és tulajdonított értékkel, módszertani jegyzettel és esetleírásokkal.
• Negyedéves összesítő ezen a honlapon: személyes adat nélküli kulcsszámok.
• Verziózott módszertan: minden jelentés feltünteti a definíciók, a paramétertáblák és a feldolgozó eljárás verzióját.

Az első visszajelzések 2027 tavaszán érkeznek, az első egyéves eredmények 2028 elején állnak elő, az első éves hatásjelentés 2028. május 31-ig jelenik meg.

Előzmények

A hatás mérése nem új nálunk. A Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (RVA) – amelynek szakmai munkáját az MFKA folytatja – 2014-ben és 2015-ben ügyfelei körében mérte fel a mikrohitel társadalmi hatását; az eredményeket Vonnák Péter 2016-os tanulmánya dolgozta fel. Az eredmények a Magyar Mikrofinanszírozási Hálózat honlapján olvashatók. A SOIMP 2.0 erre a tapasztalatra épít, és új alapokra helyezi a mérést: a nyilvános nyilvántartásokra, a kontrollcsoportos validálásra és az európai hatásmodellre.

Mutatótár

A mutatók rövid meghatározása csoportonként. A részletes definíciót – képlettel, nevezővel, forrással és a hiányzó adat kezelésével – a módszertani alapdokumentum tartalmazza.

O – Elérés

• O1 Aktív ügyfélszám – a futó ügyletek száma az időszak végén.
• O2 Célcsoport-arány – a nők, a 30 év alattiak, az 55 év felettiek és a hazatérők aránya az új folyósításokban és az aktív állományban.
• O3 Hitelméret – az átlagos folyósított összeg az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) százalékában.
• O4 Inklúziós pontszám – négy összetevő – banki kizártság, területi hátrány, demográfiai célcsoport, a vállalkozás sérülékenysége – alapján a portfólió társadalmi mélységét méri; egyedi döntés alapja nem lehet.
• O5 Banki kizártság – azoknak a belépőknek az aránya, akik a bankrendszerből nem jutottak finanszírozáshoz.
• O6 Belépéskori munkaerőpiaci helyzet – álláskereső, inaktív, alkalmazott, vállalkozó vagy tanuló volt-e a vállalkozó a kérelem előtt.
• O7 Területi elérés – a kedvezményezett járásokban és településeken működő ügyfelek és a kihelyezett összeg aránya.
• O8 Bővített hozzáférés – azoknak az ügyleteknek az aránya, amelyek az Európai Beruházási Alap programjának bővített hozzáférési feltételeit igazoltan teljesítik.
• O9 Induló arány – a még nem működő vagy egy évnél fiatalabb vállalkozások aránya a belépők között.

E – Eredmény (tényadat)

• E1 Túlélés – a működő vállalkozások aránya a folyósítás után 12, 24 és 36 hónappal, a nyilvántartás szerint; a szünetelés külön kategória.
• E2 Árbevétel-változás – az utolsó lezárt év árbevétele a kiinduló évhez képest, társaságnál a beszámolóból, egyéni vállalkozónál a kérdőívből.
• E3 Létszámváltozás – a teljes munkaidőre átszámított létszám változása a vállalkozóval együtt: létrehozott és megőrzött munkahelyek.
• E4 Szabályos adófizető státusz – a köztartozásmentes, érvényes adószámmal rendelkező, végrehajtás alatt nem álló vállalkozások aránya.
• E5 Növekedési formaváltás – az áfakörbe lépés, az adózási forma váltása és az egyéni vállalkozásból társaságba lépés aránya.
• E6 Törlesztési teljesítmény – a 30 napon túl késedelmes állomány aránya, a hitelesemény- és az átstrukturálási arány.
• E7 A kíséret igénybevétele – a konzultációk, a tanácsadási utalványok és a közösségi modul igénybevétele.
• E8 A kíséret hatása – a kíséret különböző formáit igénybe vevő és igénybe nem vevő csoportok eredményeinek különbsége.
• E9 Digitális jelenlét – négypontos mutató: weboldal, cégprofil, legalább öt értékelés, online értékesítés vagy foglalás.
• E10 Pénzügyi ellenállóképesség – tartaléknapok, kifutás hónapokban, az elviselhető árbevétel-csökkenés és a vevőkoncentráció, a kiinduló állapothoz képest.
• E11 Hálózatosodás – a közösségi modul előtt, után és három hónappal később mért változás: kapcsolatok, tervezés, önbizalom, együttműködés.

S – Megélés

• S1 Életminőség-változás – ötfokú skálán; a javulást jelzők aránya.
• S2 Változás hat területen – anyagi biztonság, időbeosztás, lelki nyugalom, magabiztosság, megbecsülés, jövőkép; területenként és összevont indexként.
• S3 Jövedelem-stabilitás – azok aránya, akiknél a háztartás jövedelmének több mint fele a vállalkozásból származik.
• S4 Törlesztési teher – azok aránya, akik a törlesztést jelentős vagy nagyon nagy tehernek érzik.
• S5 Tulajdonítás – a „valószínűleg nem valósult volna meg” és a „később vagy kisebb formában” válaszok aránya; ebből képezzük a tulajdonítási tényezőt.
• S6 Alternatíva hiánya – azok aránya, akik nem találtak volna más finanszírozást.
• S7 Innováció – az új terméket, szolgáltatást vagy értékesítési csatornát bevezetők aránya.
• S8 A kíséret hasznossága – azok aránya, akik a kíséretet hasznosnak ítélik; a hiányok tematikus feldolgozásával.

Ü – Ügyfélélmény

• Ü1 Folyamat-elégedettség – „a kérelemtől a folyósításig a folyamat gyors és érthető volt” – ötfokú skálán.
• Ü2 A feltételek átláthatósága – „pontosan értettem, mit vállalok: kamat, díjak, törlesztés, kezesség”.
• Ü3 Bánásmód – „tisztelettel, egyenrangú partnerként bántak velem”.
• Ü4 Problémakezelés – a felmerült problémák közül a megoldottak aránya és a panasztételi lehetőség ismertsége.
• Ü5 A kísérő értékelése – elérhetőség, felkészültség, hasznosság – a kíséret minőségirányítására.
• Ü6 Összesített elégedettség – ötfokú skálán, a „mit változtatnál” nyitott válaszok feldolgozásával.
• Ü7 Ajánlási hajlandóság (NPS) – az ajánlók (9–10 pont) aránya mínusz a kritikusok (0–6 pont) aránya.

G – Finanszírozási pálya

• G1 Graduációs ráta – a banki vagy más pénzügyi szolgáltatói finanszírozásba lépett ügyfelek aránya.
• G2 Ismétlő arány – az újabb mikrohitelt felvett ügyfelek aránya.
• G3 Kielégítetlen igény – azok aránya, akiknek finanszírozási igénye kielégítetlen maradt.
• G1+G2 Finanszírozott működés – a graduált és az ismétlő ügyfelek együttes aránya.

T – Társadalmi és költségvetési hatás

• T1 Munkahelyek – létrehozott és megőrzött munkahelyek, nyers és tulajdonított értékkel.
• T2 Járulék- és adóhozzájárulás – modellezett érték az EMIO szerint, az átalányadóra és a KATA-ra saját modellel.
• T3 Elkerült szociális kiadások – modellezett érték a belépéskor álláskereső vagy inaktív ügyfelek után.
• T4 GDP-hozzájárulás – modellezett érték az EMIO szerint.
• T5 Költségvetési megtérülés – a járulék- és adóhozzájárulás és az elkerült szociális kiadások a program közforrás-ráfordításához mérve; konzervatív változatban multiplikátor nélkül.
• T6 Helyi pénzforgalom – a kölcsönből és a működési kiadásokból a járásban, illetve a megyében elköltött hányad.
• T7 Hatékonyság – költség kölcsönönként és munkahelyenként, működési önfenntartás, a közforrás és az árbevétel-növekmény aránya.
• T8 Kontrollcsoportos többlet – a túlélés, az árbevétel és a létszám különbsége a párosított kontrollcsoporthoz képest két évvel a folyósítás után.