MFKA · Szakcikk
Az éghajlat következő másfél évtizede, az atlanti áramlás kockázata és a lakóhelyválasztás szempontjai
Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, és a következő másfél évtized éghajlata nagyrészt eldőlt: a melegedés a század közepéig minden kibocsátási pályán folytatódik. A cikk nemzetközi értékelő jelentések és lektorált tanulmányok alapján három kérdést tárgyal. Az első: mi várható 2040-ig, és ez hogyan oszlik meg a kontinens térségei között. A második: miben más természetű kockázat az atlanti meridionális átbukó áramlás (AMOC) gyengülése és lehetséges összeomlása. A harmadik: milyen szempontok szerint ítélhető meg egy lakóhely biztonsága úgy, hogy az ítélet mindkét jövőben megálljon. A melegedési trend Dél-Európát és a kontinens belsejét terheli a legjobban, Észak- és Északnyugat-Európa viszonylag kedvezőbb helyzetben van; az áramlás összeomlása éppen ez utóbbi térségeket hűtené le a legerősebben. A két jövő közös halmaza négy tényező: a nyári hőterhelés, a víz, a lakcím szintű kitettség és az intézmények felkészültsége. A cikk öt európai térség profilját, három térképet és tíz mérlegelési szempontot ad a lakóhelyükről döntő családoknak és az idősebb korukra tervezőknek.
Kulcsszavak: éghajlatváltozás, Európa, AMOC, alkalmazkodás, élhetőség, lakóhelyválasztás, aszály, hőhullám
1. A kérdés és a tét
2026 nyara Magyarországon 1901 óta a legszárazabb és a második legmelegebb volt, új országos melegrekorddal (HungaroMet, 2026a). Az ilyen nyarak után egyre több család teszi fel a kérdést: hol lesz biztonságos és jó élni tíz-tizenöt év múlva? A gyermeket nevelők iskolában, munkában és egészséges környezetben gondolkodnak, az idősebb korukra készülők enyhe télben és elérhető ellátásban. Az éghajlat mindkét döntés alapfeltétele lett.
A közbeszédben két kép él egymás mellett. Az egyik lassú, kiszámítható melegedést lát, a másik az atlanti áramlás leállását és hirtelen lehűlést. A nemzetközi értékelő jelentések és a lektorált irodalom képe mindkettőnél pontosabb, és három állításban foglalható össze.
Az első: a következő másfél évtized egyirányú. A melegedés 2040-ig a kibocsátási pályától nagyrészt függetlenül folytatódik, Európában a globális ütem kétszeresével. A második: az atlanti áramlás gyengülése várható, összeomlása pedig évtizedek alatt lezajló, e században kis valószínűségű, de nagy tétű kockázat. A harmadik: a két jövő térképe egymás fordítottja. A melegedés a kontinens déli felét és belsejét terheli a legjobban, az áramlás összeomlása az északnyugatit; mindkét jövőben érvényes viszont négy tényező: a hővédelem, a víz, a lakcím szintű kitettség és az intézmények felkészültsége.
A cikk ezt a három állítást bontja ki, öt európai térség profiljával, három térképpel és tíz mérlegelési szemponttal.
2. Ami 2040-ig biztosra vehető
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) hatodik értékelő jelentése öt kibocsátási forgatókönyvet vizsgált, a gyors kibocsátáscsökkentéstől a nagyon magas kibocsátásig. A globális felszíni hőmérséklet mind az ötben emelkedik legalább a század közepéig, és a 2021–2040-es időszak átlagos melegedésének legjobb becslése mind az öt pályán 1,5–1,6 °C az iparosodás előtti szinthez képest (IPCC, 2021). A pályák a század második felében válnak szét: 2081–2100-ra a legalacsonyabb kibocsátású pálya legjobb becslése 1,4 °C, a legmagasabbé 4,4 °C (IPCC, 2021).
A megfigyelések ezt a pályát követik. Az emberi eredetű melegedés 2025-ben 1,37 °C volt, üteme a 2016–2025-ös évtizedben 0,27 °C évtizedenként (Forster és szerzőtársai, 2026). A Meteorológiai Világszervezet 2026–2030-ra szóló előrejelzése szerint az egyes évek globális átlaga 1,3–1,9 °C-kal haladja meg az 1850–1900-as szintet, és 75 százalék az esélye annak, hogy az öt év átlaga 1,5 °C fölött lesz (WMO, 2026).
Egyszerű lineáris kivetítéssel, a jelenlegi ütem változatlan folytatódását feltételezve a globális átlag 2040-ig további mintegy 0,4 °C-kal emelkedik. Európában, a kontinens elmúlt harminc évének ütemével számolva, a többlet megközelíti a 0,8 °C-ot. Ez szerkesztőségi becslés, amely a nagyságrendet mutatja: a 2030-as évek átlagos nyara melegebb lesz a 2020-as évek átlagos nyaránál, és a ma rendkívülinek számító nyarak gyakoribbá válnak.
Rövid távon és egy-egy térségben a természetes változékonyság módosítja a képet: lesznek hűvösebb évek és csapadékosabb nyarak, miközben az évtizedes átlag emelkedik (IPCC, 2021). A lakóhelyi döntés tizenöt éves távlatában ezért a melegedési trend a biztos alap. A kibocsátáscsökkentés tétje a 2050 utáni világ, vagyis a ma iskolás gyermekek felnőttkora.
3. A leggyorsabban melegedő kontinens

Európa az 1980-as évek óta a globális átlag kétszeresével melegszik; az elmúlt harminc évben évtizedenként mintegy 0,6 °C-kal (C3S és WMO, 2026). A kontinensen belül is jelentős a különbség: Kelet- és Délkelet-Európa, valamint Közép-Európa egy része az Alpokkal együtt évtizedenként 0,5–1 °C-kal melegedett, Nyugat- és Délnyugat-Európa, valamint Skandinávia 0,2–0,5 °C-kal (C3S és WMO, 2026). A Kárpát-medence a gyorsabban melegedő sávba esik.
2025-ben Európa területének legalább 95 százalékán átlag fölötti volt a hőmérséklet, a leégett terület meghaladta az egymillió hektárt, és a folyók 70 százalékán átlag alatti volt a vízhozam (C3S és WMO, 2026). A hideg okozta terhelés közben csökken: ugyanebben az évben rekordalacsony volt az erős hidegstresszel járó napok száma (C3S és WMO, 2026).
2026 nyara Nyugat-Európában a mérések kezdete óta a legmelegebb volt, 21,7 °C-os átlaggal, 2,5 °C-kal az 1991–2020-as átlag fölött; Európa egészében a harmadik legmelegebb (C3S, 2026). Magyarországon a nyári középhőmérséklet 23,43 °C volt, 2,59 °C-kal a sokévi átlag fölött, a csapadék országos átlaga pedig 74,1 milliméter, a szokásos mennyiség 36 százaléka (HungaroMet, 2026a). Június 30-án Szécsényben 42,0 °C-ot mértek, ami új országos melegrekord; a legalább 30 °C-os hőségnapok száma 52 volt a szokásos 26 helyett (HungaroMet, 2026a). Az aszály a 126 éves adatsor legsúlyosabbja: augusztus végére az ország felén elérte a súlyos fokozatot (HungaroMet, 2026b). A HungaroMet közreműködésével készült nemzetközi elemzés szerint a júniusihoz hasonló talajnedvesség-hiány ma 5–11-szer valószínűbb, mint egy 1,4 °C-kal hűvösebb éghajlaton (HungaroMet, 2026b).
A szárazság az energiarendszert is elérte. Július végén a Duna vízszintje Paksnál 28 centiméterrel a 2018-as rekord alá süllyedt, és az üzemeltető az atomerőmű teljes leállításának szükségességét jelentette be; a közlemény az okok között a meder mélyülését és az elmaradt tavaszi áradást nevezte meg (MVM Paksi Atomerőmű, 2026). A nyár folyamán az erőmű nyolc turbinájából hetet le kellett állítani (444.hu, 2026).
Az emberi következmények mérhetők. 2024 nyarán 32 európai országban 62 775 halálozás függött össze a hőséggel, Magyarországon 1 443 (Janoš és szerzőtársai, 2025). Európa városaiban ugyanakkor a hideg ma is közel tízszer annyi halálozással jár, mint a hőség: 854 város felnőtt lakosságában évente mintegy 130 ezer, illetve 13,6 ezer esettel (Masselot és szerzőtársai, 2023). A melegedéssel a mérleg romlik: alkalmazkodás nélkül a hőség okozta halálozás növekedése minden vizsgált forgatókönyvben meghaladja a hideg okozta halálozás csökkenését (Masselot és szerzőtársai, 2025).
4. A trend térképe: öt térség
Az IPCC négy kulcskockázatot azonosít Európában: a hőség hatását az emberre és az élővilágra, a mezőgazdasági termésveszteséget, a vízhiányt, valamint az árvizet és a tengerszint-emelkedést (IPCC, 2022). A kockázatok a melegedéssel meredeken nőnek: 3 °C-os globális melegedésnél a hőség okozta halálozás és a hőstressznek kitett népesség két-háromszorosa az 1,5 °C-os szinthez tartozó értéknek, és már 2 °C-nál Dél-Európa lakosságának több mint harmada vízhiánynak van kitéve (IPCC, 2022). Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség első európai éghajlati kockázatértékelése 36 fő kockázatot vizsgált; több mint a felük már most több cselekvést igényel, nyolc sürgősen (EEA, 2024).
A terhelés térben egyenlőtlen. Az alábbi öt térség a szerkesztőség saját beosztása, amely az IPCC referenciarégióira (Iturbide és szerzőtársai, 2020) és az EEA kockázatértékelésének térségeire épül; a térségek határa a valóságban átmeneti sáv.
1. Észak-Európa (Skandinávia, Finnország, a balti államok, Izland). A hőterhelés itt a legkisebb, és a melegedés üteme is elmarad a kontinens keleti felétől (C3S és WMO, 2026). Észak-Európa városaiban a hőség okozta halálozási arány a legalacsonyabb a kontinensen, a hideg okozta viszont magas (Masselot és szerzőtársai, 2023); a melegedés itt a század végéig enyhe csökkenést hoz a hőmérséklettel összefüggő halálozásban (Masselot és szerzőtársai, 2025). A hőhullámok ugyanakkor megjelentek: 2025-ben a sarkkörön túl is 30 °C-ot mértek (C3S és WMO, 2026). Norvégia, Finnország és Dánia a legjobb négy között áll az éghajlati sérülékenységet és felkészültséget mérő nemzetközi indexen (University of Notre Dame, 2025).
2. Atlanti Északnyugat-Európa (a Brit-szigetek, a Benelux államok, Franciaország északi és nyugati része). Az óceán közelsége mérsékli a hőterhelést, 2026-ban mégis itt dőlt meg a nyári melegrekord (C3S, 2026). A hőség okozta halálozási teher Írországban és az Egyesült Királyságban a legkisebb Európában, a hideg okozta viszont magas (Masselot és szerzőtársai, 2023). A térség fő éghajlati kockázata az árvíz és az alacsonyan fekvő, sűrűn lakott partvidékek veszélyeztetettsége (EEA, 2024).
3. Közép-Európa nyugati fele és az Alpok térsége (Németország, Ausztria, Svájc, Csehország, Szlovénia, Észak-Olaszország alpesi része). Az Alpok és környéke a gyorsan melegedő sávba tartozik, a gleccserek és a hótakaró visszahúzódásával (C3S és WMO, 2026). Graz példája szemléletes: a nyári napok évi átlagos száma az 1961–1990-es 43,9-ről 1991–2020-ra 73,1-re, a hőségnapoké 3,7-ről 17,4-re nőtt (Tauernwetter, 2026). 2026-ban Ausztriában a mérések kezdete óta a legszárazabb tavaszt és a legforróbb nyarat jegyezték fel (APA, 2026a; APA, 2026b), Stájerországban pedig a talajvízkutak mintegy 38 százalékában a korábbi mélypont alá süllyedt a vízszint (ORF Steiermark, 2026). A térség előnye a vízgazdag hegyvidéki háttér, a magassággal csökkenő hőterhelés és a magas felkészültség: Svájc a nemzetközi index harmadik helyén áll (University of Notre Dame, 2025).
4. A Kárpát-medence és Kelet-Közép-Európa (Magyarország, Szlovákia, Lengyelország, Románia, Bulgária, Horvátország pannon része, a Balkán belseje). Gyors melegedés, növekvő aszály- és hőségkockázat jellemzi, amit 2026 nyara a legélesebben mutatott meg (HungaroMet, 2026b). A hazai éghajlat a Balkán felé tolódik: Debrecen jövőbeli éghajlatának mai megfelelői a Vajdaságban, Dél-Romániában és Észak-Bulgáriában, később Közép-Bulgáriában és Észak-Görögországban találhatók (Horváth, 2008), a világ nagyvárosainak éghajlata pedig 2050-re átlagosan mintegy ezer kilométerrel délebbre fekvő mai városokéhoz válik hasonlóvá (Bastin és szerzőtársai, 2019). A csapadék éves járása közben megmarad: a nyári csapadékmaximum a hazai regionális modellekben a század végéig jellemző, a mediterrán éghajlat téli csapadékmaximuma tehát itthon nem alakul ki (Megyeri-Korotaj, 2024). Kelet-Európa városaiban a hideg és a hőség okozta halálozási arány egyaránt magas (Masselot és szerzőtársai, 2023), a kockázatértékelés pedig a térség több részén az alkalmazkodóképesség gyengeségét jelzi, amelynek oka a munkanélküliség, a szegénység, az elvándorlás és az elöregedés (EEA, 2024). Ebben a térségben a felkészültség a döntő változó.
5. A mediterrán térség (az Ibériai-félsziget, Franciaország déli része, Olaszország, az Adria partvidéke, Görögország, Ciprus, Málta). Ez az európai gócterület: hőség, tartós aszály, erdőtűz és vízhiány terheli (EEA, 2024). 3 °C-os globális melegedésnél a nyári hőkomfortos órák száma Dél-Európában akár 74 százalékkal csökken (IPCC, 2022). A valenciai régióban 2025 évi középhőmérséklete 16,7 °C volt, 1,2 °C-kal a sokévi átlag fölött, és a négy legmelegebb év a legutóbbi négy (AEMET, 2026); Spanyolország déli és keleti részén 2025-ben akár ötvennel több erős hőstresszel járó nap volt a szokásosnál (C3S és WMO, 2026). A hőség és az aszály mellett a villámárvíz is a térség kockázata, amint azt a 2024. októberi valenciai árvíz megmutatta. A gazdasági következmény a turizmus átrendeződése: 3–4 °C-os melegedésnél a déli partvidékek nyári vendégforgalma közel 10 százalékkal csökken, az északi partoké mintegy 5 százalékkal nő, a kereslet pedig a nyár közepéről a tavaszra tolódik (Matei és szerzőtársai, 2023). A térség értéke az enyhe tél: Dél-Európa városaiban a hideg okozta halálozási arány mintegy fele az észak- és kelet-európai értéknek (Masselot és szerzőtársai, 2023).
Mind az öt térségben külön megítélés alá esnek az alacsonyan fekvő partvidékek és a folyóárterek: a partmenti árvízkár a század végére legalább tízszeresére nő (IPCC, 2022), éves összege meghaladhatja az ezermilliárd eurót (EEA, 2024).

5. A másik jövő: az atlanti áramlás

Az atlanti meridionális átbukó áramlás (angol rövidítéssel AMOC) az Atlanti-óceán hőszállító rendszere: a felszínen meleg, sós vizet visz észak felé, amely ott lehűl, lesüllyed, és a mélyben dél felé áramlik vissza. Ez a rendszer mérsékli Európa éghajlatát, és ez adja Északnyugat-Európa enyhe teleit (van Westen és szerzőtársai, 2025). A melegedés és az édesvíz-többlet az északi vizek felmelegítésével és felhígításával fékezi a lesüllyedést.
Az IPCC értékelése kettős: az áramlás e században nagyon valószínűen gyengül, és közepes megbízhatósággal állítható, hogy 2100 előtt hirtelen összeomlás nem következik be (IPCC, 2021). Az azóta megjelent irodalom a kép mindkét felét árnyalta. Egy statisztikai elemzés a korai figyelmeztető jelekből a század közepére teszi az összeomlást (Ditlevsen és Ditlevsen, 2023); egy fizikai alapú jelző szerint az áramlás billenési pályán halad, időpont megadása nélkül (van Westen, Kliphuis és Dijkstra, 2024). Ezzel szemben 34 éghajlati modell együttes vizsgálata azt mutatta, hogy az áramlás szélsőséges kényszerek mellett is fennmarad, legyengült formában (Baker és szerzőtársai, 2025). A 2100 utáni időszakra kiterjesztett modellfutásokban viszont az áramlás északi ága 2300-ig a magas kibocsátású futások 70, a közepes kibocsátásúak 37, az alacsony kibocsátásúak 25 százalékában leáll (Drijfhout és szerzőtársai, 2025). A legújabb eredmény szerint a melegedés üteme is számít: gyors melegedésnél az áramlás a modellben 2 °C körül billent át, lassú melegedésnél 5 °C fölött is stabil maradt (van Westen és szerzőtársai, 2026).
A vita a kockázat nagyságáról és időpontjáról szól; a folyamat időléptéke évtizedes. A billenőpont átlépése után a leállás 50–100 év alatt megy végbe (Drijfhout és szerzőtársai, 2025). Az áramlás sorsa így a század második felének és az utána következő évszázadoknak a kérdése; a következő másfél évtizedben a gyengülés a várható fejlemény.
A tét nagyságát modellkísérlet mutatja meg. Egy összeomlott áramlást és mintegy 2 °C-os globális melegedést együtt vizsgáló kísérletben, az új egyensúlyi állapot beállta után, Északnyugat-Európa telei mélyen lehűlnek: Londonban a téli középhőmérséklet 1,9 °C, Oslóban −16,5 °C, a tízévente várható leghidegebb érték Londonban −19,3 °C, Párizsban −18 °C, Edinburghban −29,7 °C, Oslóban −47,9 °C (van Westen és Baatsen, 2025). Februárban a tengeri jég eléri Skandinávia és Nagy-Britannia partjait, a téli viharok erősödnek, a napról napra mért hőingadozás nő. Dél-Európát a lehűlés kevéssé érinti, a nyarak pedig ebben a kísérletben is melegebbek az iparosodás előttinél (van Westen és Baatsen, 2025). Mintegy 4 °C-os melegedés mellett a melegedés felülmúlja az áramlás lehűtő hatását (van Westen és Baatsen, 2025).
A csapadék képe egyirányú: az áramlás összeomlása egész Európában szárazabb nyári félévet hoz, és felerősíti a melegedés okozta szárazodást. A száraz évszak hossza az összeomlott áramlású, közepes kibocsátású kísérletben Svédországban 72, Spanyolországban 60 százalékkal nő, erős áramlás mellett 54, illetve 40 százalékkal (van Westen és szerzőtársai, 2025).
A kockázatot az államok a nemzetbiztonság körében kezdik kezelni: Izland kormánya 2025 novemberében nemzetbiztonsági kockázatnak minősítette az áramlás lehetséges összeomlását (Reuters, 2025).

6. A közös halmaz
A két jövő térképe egymás fordítottja. A melegedési trendben viszonylag kedvező helyzetű északi és északnyugati térségek az áramlás összeomlásának a legnagyobb vesztesei; a trend gócterületét, a mediterrán térséget az áramlás lehűtő hatása érinti a legkevésbé. Négy tényező mindkét jövőben érvényes.
A nyári hőterhelés nő. A melegedési trendben ez a fő hatás, és az áramlás összeomlását vizsgáló kísérletben is melegebbek a nyarak az iparosodás előttinél (van Westen és Baatsen, 2025). A hővédelem ezért mindkét jövőben megtérül.
A víz a szűk keresztmetszet. A melegedés Dél-Európában és a kontinens belsejében szárazabb nyarakat hoz (IPCC, 2022), az áramlás összeomlása pedig egész Európában tovább szárítja a nyári félévet (van Westen és szerzőtársai, 2025). A vízbiztonság a lakóhely értékének tartós eleme.
A kitettség lakcím szinten dől el. Ugyanazon a településen belül más a kockázata az ártéri és a magasabban fekvő utcának, a sűrűn beépített belvárosnak és a zöld, szellős városrésznek, az erdőszéli és a belső lakóövezetnek. Az országos átlag a kiindulópont, a döntést a cím adatai adják.
A kárt a felkészültség dönti el. Az Európai Unióban az időjárási és éghajlati szélsőségek 1980 és 2024 között 822 milliárd euró gazdasági kárt okoztak; az évi átlag az 1980-as évek 8,6 milliárd eurójáról 2020–2024-re 44,9 milliárdra nőtt, és a károk kevesebb mint ötöde volt biztosítva (EEA, 2025). A melegedés jóléti vesztesége az unióban és az Egyesült Királyságban 3 °C-nál évi 175 milliárd euró, a GDP 1,38 százaléka, a déli régiókban az északi többszöröse (Szewczyk és szerzőtársai, 2020). Itthon a 2022-es aszály 0,7–0,9 százalékponttal csökkentette a GDP-t (Kruppa és Varga, 2022). Ahol erős az egészségügy, a vízgazdálkodás, a katasztrófavédelem és a biztosítási fedezet, ott ugyanaz a hőhullám vagy árvíz kisebb kárral jár.
| Térség | A melegedési trend 2040-ig | Az áramlás összeomlása esetén | Mindkét jövőben érvényes |
|---|---|---|---|
| 1. Észak-Európa | a legkisebb hőterhelés; megjelenő hőhullámok | a legerősebb téli lehűlés, tengeri jég, viharok | erős intézmények; a két jövő hőmérsékleti képe szétválik |
| 2. Atlanti Északnyugat-Európa | mérsékelt hőterhelés, rekordnyarak; árvíz, alacsony partok | erős téli lehűlés, szélsőséges hidegek, több vihar | magas felkészültség; nagy a különbség a két jövő között |
| 3. Közép-Európa nyugati fele és az Alpok térsége | gyors melegedés, aszályos évek, hó- és gleccserveszteség | átmeneti helyzet az erősen és a kevéssé lehűlő térségek között; szárazabb nyár | vízgazdag hegyvidéki háttér, magas felkészültség |
| 4. A Kárpát-medence és Kelet-Közép-Európa | gyors melegedés, aszály, hőség | átmeneti helyzet; szárazabb nyár | a víz a szűk keresztmetszet, a felkészültség a döntő változó |
| 5. A mediterrán térség | gócterület: hőség, aszály, tűz, vízhiány | a lehűlés kevéssé érinti; a nyár forró marad, a szárazodás erősödik | enyhe tél és nehéz nyár |
A két jövő hőmérsékleti képe a kontinens középső sávjában tér el a legkevésbé. Közép-Európa nyugati fele, az Alpok térsége és a Kárpát-medence a melegedési trendben a gyorsan melegedő, a gócterületnél kedvezőbb sávba esik, az áramlás lehűtő hatása pedig északnyugatról dél felé gyengül. E sávon belül a különbséget a víz és a felkészültség adja: az Alpok térségében mindkettő erősebb, a Kárpát-medencében mindkettő a fő feladat.
A mediterrán partvidéken az enyhe tél és a nehéz nyár mindkét jövőben megmarad. Ez az évszakos használat logikáját erősíti: a hideg hónapokban a térség előnye érvényesül, a hőség okozta egészségi kockázat pedig a június és szeptember közötti hónapoké (Janoš és szerzőtársai, 2025).

| Hely | Térség | A megfigyelt változás jele | Az összeomlási kísérlet jele |
|---|---|---|---|
| Székesfehérvár (Magyarország országos adatai) | 4. | 2026 nyara: 74,1 mm csapadék, 52 hőségnap, 42,0 °C-os országos rekord | átmeneti helyzet; szárazabb nyári félév |
| Graz | 3. | nyári napok: 43,9-ről 73,1-re; hőségnapok: 3,7-ről 17,4-re; 2026-ban rekordszáraz tavasz | átmeneti helyzet; szárazabb nyári félév |
| Alicantei partvidék | 5. | valenciai régió, 2025: 16,7 °C-os évi középhőmérséklet; a négy legmelegebb év a legutóbbi négy | enyhe tél, az iparosodás előttinél melegebb nyár, erősödő szárazodás |
| Oslo | 1. | Skandinávia melegedése évtizedenként 0,2–0,5 °C | téli középhőmérséklet −16,5 °C; tízévente várható minimum −47,9 °C |
A táblázat adatainak forrása a 3–5. fejezetben hivatkozott irodalom.
7. Mit mérlegeljen egy család? Tíz szempont

A térség csak az első szűrő. Az alábbi tíz szempont azt mutatja meg, mit érdemes megnézni egy konkrét településen és címen; mindegyik mindkét jövőben érvényes.
- Nyári hőterhelés és éjszakai lehűlés. A hőségnapok és a trópusi éjszakák helyi adatsora megmutatja a trendet. Az éjszakai lehűlés a pihenés és az egészség feltétele; a zöldfelület, a víz közelsége és a magasabb fekvés mérhetően javítja.
- Vízbiztonság. Honnan érkezik az ivóvíz, mennyire terhelt a vízbázis, és volt-e korlátozás az elmúlt aszályos években. Dél-Európában a vízhiány már 2 °C-os melegedésnél a lakosság több mint harmadát érinti (IPCC, 2022).
- Ártér, villámárvíz, partvonal. Az árvízi veszélytérképek cím szinten mutatják a kitettséget. Az árvíz az uniós időjárási károk közel felét adja (EEA, 2025).
- Erdőtűz. A település és az erdő határán fekvő lakóövezet a legkitettebb; 2025-ben Európában több mint egymillió hektár égett le (C3S és WMO, 2026).
- Az épület. A jó hőszigetelés, a külső árnyékolás és az átszellőztethetőség hőségben és hidegben egyaránt véd, ezért a melegedési trendben és az áramlás lehűlési forgatókönyvében is megtérül.
- Energia és közművek. 2026 nyara megmutatta, hogy az aszály az áramtermelést is korlátozza (MVM Paksi Atomerőmű, 2026). A helyben termelt energia és a megbízható hálózat a lakóhely biztonságának része.
- Egészségügy és hőségriasztás. A hőséggel összefüggő egészségügyi vészhelyzetek legalább egy héttel előre jelezhetők (Janoš és szerzőtársai, 2025). A kérdés az, hogy a településen működik-e riasztási rend, és elérhető-e az ellátás, különösen az idősek számára.
- Iskola, nyelv, munka. A biztonságos éghajlat akkor ér valamit, ha a család be tud illeszkedni. Az Európai Bizottság regionális társadalmi haladási indexe régiónként méri az oktatás, az egészségügy, a lakhatás és a közbiztonság állapotát; az élen északi és holland régiók állnak (Európai Bizottság, 2024).
- Biztosítás és közösségi fedezet. Az időjárási károk biztosított hányada az unió egészében 20 százalék alatt van, tagállamonként 3 százalék alatti és 35 százalék fölötti értékek között (EEA, 2025). A fedezet nélküli kárt a háztartás viseli.
- Visszafordíthatóság. Az éghajlati kép évtizedes léptékben változik, a családi helyzet gyorsabban. A fokozatos, visszafordítható megoldások, mint a próbaidőszak, az évszakos tartózkodás vagy a két lakóhely, megőrzik a döntés mozgásterét.
8. Következtetések
A következő tizenöt évben a melegedés folytatódik, bármelyik kibocsátási pályán halad a világ. A lakóhely biztonságáról szóló döntést ezért a trendre kell alapozni; a kibocsátáscsökkentés a 2050 utáni világ feltételeit alakítja.
Az atlanti áramlás összeomlása hosszú távú, nagy tétű kockázat, amely az északnyugati és északi térségeket érintené a legsúlyosabban. A melegedési trend viszonylagos nyertesei ezért hosszú távon a legnagyobb bizonytalanságot hordozzák.
A jó hely az, amelyik mindkét jövőt bírja: van vize, árnyéka, biztonságos fekvése és működő intézménye. Ezek a feltételek Európa minden térségében megtalálhatók és mindenütt hiányozhatnak, ezért a döntés a térképnél a címhez közelebb dől el.
Módszertani megjegyzés
A cikk az IPCC, az EEA, a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat és a Meteorológiai Világszervezet jelentéseire, lektorált tanulmányokra és a nemzeti meteorológiai szolgálatok közléseire épül; az adatok lezárásának napja 2026. november 16. Az öt térség a szerkesztőség saját tipológiája: Franciaországot, Olaszországot és Horvátországot az IPCC referenciarégióinak határa, a 45. szélességi kör osztja meg a mediterrán és a tőle északra fekvő térség között, a többi határ országhatárt követ. A térképek háromfokozatú besorolása szerkesztőségi minősítés a 4. és az 5. fejezetben hivatkozott források alapján. A 2040-ig szóló kivetítés a megfigyelt évtizedes ütem lineáris folytatása. Az atlanti áramlás összeomlásának hatásai egyetlen éghajlati modell kísérleteiből származnak, és az összeomlás utáni egyensúlyi állapotot írják le.
Kérdések és válaszok
Mi várható Európa éghajlatában 2040-ig? A melegedés 2040-ig a kibocsátási pályától nagyrészt függetlenül folytatódik, Európában a globális ütem kétszeresével. A 2030-as évek átlagos nyara melegebb lesz a 2020-as évek átlagos nyaránál, és a ma rendkívülinek számító nyarak gyakoribbá válnak.
Mi az atlanti meridionális átbukó áramlás (AMOC)? Az Atlanti-óceán hőszállító rendszere: a felszínen meleg, sós vizet visz észak felé, amely ott lehűl, lesüllyed, és a mélyben dél felé áramlik vissza. Ez a rendszer mérsékli Európa éghajlatát, és ez adja Északnyugat-Európa enyhe teleit.
Összeomolhat-e az atlanti áramlás a következő másfél évtizedben? Az áramlás összeomlása évtizedek alatt lezajló, e században kis valószínűségű, de nagy tétű kockázat. Az áramlás sorsa a század második felének és az utána következő évszázadoknak a kérdése; a következő másfél évtizedben a gyengülés a várható fejlemény.
Mely európai térségek vannak kedvezőbb helyzetben? A melegedési trend Dél-Európát és a kontinens belsejét terheli a legjobban, Észak- és Északnyugat-Európa viszonylag kedvezőbb helyzetben van; az áramlás összeomlása éppen ez utóbbi térségeket hűtené le a legerősebben. A két jövő hőmérsékleti képe a kontinens középső sávjában tér el a legkevésbé.
Mi alapján ítélhető meg egy lakóhely éghajlati biztonsága? A két jövő közös halmaza négy tényező: a nyári hőterhelés, a víz, a lakcím szintű kitettség és az intézmények felkészültsége. A jó hely az, amelyik mindkét jövőt bírja: van vize, árnyéka, biztonságos fekvése és működő intézménye.
Hivatkozott irodalom
444.hu (2026): Meghibásodás miatt 50 százalékon üzemel a Paksi Atomerőmű 1-es blokkja. 2026. október 21. https://444.hu/2026/10/21/meghibasodas-miatt-50-szazalekon-uzemel-a-paksi-atomeromu-1-es-blokkja
AEMET (2026): Avance climatológico del año 2025 en la Comunitat Valenciana. Agencia Estatal de Meteorología, Delegación Territorial en la Comunitat Valenciana. https://repositorio.aemet.es/bitstream/20.500.11765/17633/1/resumen_2025.pdf
APA (2026a): Trockenster Frühling der österreichischen Messgeschichte. A GeoSphere Austria előzetes mérlege alapján. https://www.news.at/technik/trockenster-fruhling-der-osterreichischen-messgeschichte
APA (2026b): Österreich erlebte heißesten Sommer der Messgeschichte. A GeoSphere Austria mérlege alapján. https://www.news.at/technik/osterreich-erlebte-heissesten-sommer-der-messgeschichte
Baker, J. A. és szerzőtársai (2025): Continued Atlantic overturning circulation even under climate extremes. Nature 638: 987–994. DOI 10.1038/s41586-024-08544-0
Bastin, J.-F. és szerzőtársai (2019): Understanding climate change from a global analysis of city analogues. PLOS ONE 14(7): e0217592. DOI 10.1371/journal.pone.0217592
C3S (2026): European Summer Review 2026. Copernicus Climate Change Service, 2026. október 2. https://climate.copernicus.eu/copernicus-record-heat-stress-and-low-river-flows-marked-europes-2026-summer
C3S és WMO (2026): European State of the Climate 2025. Copernicus Climate Change Service és Meteorológiai Világszervezet. https://climate.copernicus.eu/ten-charts-discover-european-state-climate-2025-report
Ditlevsen, P. és Ditlevsen, S. (2023): Warning of a forthcoming collapse of the Atlantic meridional overturning circulation. Nature Communications 14: 4254. DOI 10.1038/s41467-023-39810-w
Drijfhout, S. és szerzőtársai (2025): Shutdown of northern Atlantic overturning after 2100 following deep mixing collapse in CMIP6 projections. Environmental Research Letters 20: 094062. DOI 10.1088/1748-9326/adfa3b
EEA (2024): European Climate Risk Assessment. Executive summary. EEA Report 01/2024. Európai Környezetvédelmi Ügynökség. DOI 10.2800/204249
EEA (2025): Economic losses from weather- and climate-related extremes in Europe. Indikátor, 2025. október 14. Európai Környezetvédelmi Ügynökség. https://www.eea.europa.eu/en/analysis/indicators/economic-losses-from-climate-related/
Európai Bizottság (2024): The EU regional Social Progress Index 2.0 – 2024 edition. Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság. https://ec.europa.eu/regional_policy/information-sources/publications/working-papers/2024/the-eu-regional-social-progress-index-2-0-2024-edition_en
Forster, P. M. és szerzőtársai (2026): Indicators of Global Climate Change 2025: annual update of key indicators of the state of the climate system and human influence. Earth System Science Data 18: 3889. https://essd.copernicus.org/articles/18/3889/2026/
Horváth L. (2008): Földrajzi analógia alkalmazása klímaszcenáriók elemzésében és értékelésében. PhD-értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem. https://core.ac.uk/download/33420346.pdf
HungaroMet (2026a): A legszárazabb és a második legmelegebb nyár 1901 óta. 2026. szeptember 7. https://www.met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/index.php?id=3684
HungaroMet (2026b): Forró és száraz nyár: a 2026-os aszály elemzése. 2026. október 8. https://met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/index.php?id=3691
IPCC (2021): Summary for Policymakers. In: Climate Change 2021: The Physical Science Basis. Contribution of Working Group I to the Sixth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change. Cambridge University Press, 3–32. DOI 10.1017/9781009157896.001
IPCC (2022): Europe. In: Climate Change 2022: Impacts, Adaptation and Vulnerability. Contribution of Working Group II to the Sixth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change, 13. fejezet. Cambridge University Press. https://ipcc.ch/report/ar6/wg2/chapter/chapter-13
Iturbide, M. és szerzőtársai (2020): An update of IPCC climate reference regions for subcontinental analysis of climate model data: definition and aggregated datasets. Earth System Science Data 12: 2959–2970. DOI 10.5194/essd-12-2959-2020
Janoš, T. és szerzőtársai (2025): Heat-related mortality in Europe during 2024 and health emergency forecasting to reduce preventable deaths. Nature Medicine 31(12): 4065–4074. DOI 10.1038/s41591-025-03954-7
Kruppa M. és Varga V. (2022): A mohácsi csata óta nem látott rekord aszály az új norma? Magyar Nemzeti Bank, szakcikk. https://www.mnb.hu/letoltes/kruppa-marton-varga-viktor-a-mohacsi-csata-ota-nem-latott-rekord-aszaly-az-uj-norma.pdf
Masselot, P. és szerzőtársai (2023): Excess mortality attributed to heat and cold: a health impact assessment study in 854 cities in Europe. The Lancet Planetary Health 7(4): e271–e281. DOI 10.1016/S2542-5196(23)00023-2 (javított változat: 2024. július 2.)
Masselot, P. és szerzőtársai (2025): Estimating future heat-related and cold-related mortality under climate change, demographic and adaptation scenarios in 854 European cities. Nature Medicine 31(4): 1294–1302. DOI 10.1038/s41591-024-03452-2
Matei, N. A. és szerzőtársai (2023): Regional impact of climate change on European tourism demand. EUR 31519 EN. Az Európai Unió Kiadóhivatala. DOI 10.2760/899611
Megyeri-Korotaj O. (2024): A jövőbeli éghajlatváltozás vizsgálata és a 21. században várható változások Magyarországon. Előadás, HungaroMet. https://met.hu/klimainfo/doc/workshop20240627/Eloadas_20240627_MegyeriO.pdf
MVM Paksi Atomerőmű (2026): Szükségessé válik a Paksi Atomerőmű teljes leállítása. Közlemény, 2026. július 30. https://atomeromu.mvm.hu/hu-HU/Rolunk/Hirek/20260730_leallas
ORF Steiermark (2026): Grundwasserstände so niedrig wie noch nie. A Land Steiermark 2026. november 10-i közlése alapján. https://steiermark.orf.at/stories/3378924
Reuters (2025): Iceland sees security risk, existential threat in Atlantic Ocean current’s possible collapse. 2025. november 12. https://www.rcinet.ca/eye-on-the-arctic/2025/11/12/iceland-sees-security-risk-existential-threat-in-atlantic-ocean-currents-possible-collapse/
Szewczyk, W. és szerzőtársai (2020): Economic analysis of selected climate impacts. JRC PESETA IV project – Task 14. EUR 30199 EN. Az Európai Unió Kiadóhivatala. DOI 10.2760/845605
Tauernwetter (2026): Klimawandel in Graz: Klimadaten seit 1961. A GeoSphere Austria adataiból. https://tauernwetter.at/klimawandel-oesterreich/graz
University of Notre Dame (2025): ND-GAIN Country Index. Notre Dame Global Adaptation Initiative. https://gain-new.crc.nd.edu/ranking
van Westen, R. M. és Baatsen, M. L. J. (2025): European temperature extremes under different AMOC scenarios in the Community Earth System Model. Geophysical Research Letters. DOI 10.1029/2025GL114611
van Westen, R. M., Kliphuis, M. és Dijkstra, H. A. (2024): Physics-based early warning signal shows that AMOC is on tipping course. Science Advances 10(6): eadk1189. DOI 10.1126/sciadv.adk1189
van Westen, R. M. és szerzőtársai (2025): Changing European hydroclimate under a collapsed AMOC in the Community Earth System Model. Hydrology and Earth System Sciences 29(22): 6607–6630. DOI 10.5194/hess-29-6607-2025
van Westen, R. M. és szerzőtársai (2026): Failure to track a stable AMOC state under rapid climate change. Nature Climate Change 16: 1195–1206. https://www.nature.com/articles/s41558-026-02730-w
WMO (2026): Global Annual-to-Decadal Climate Update 2026–2030. Meteorológiai Világszervezet, 2026. május 28. https://wmo.int/media/news/new-report-suggests-more-global-temperature-records-ahead
Adatforrások
Alaptérkép: Natural Earth, 1:50 000 000 méretarányú országhatárok (közkincs). https://www.naturalearthdata.com
IPCC WGI referenciarégiók koordinátái: IPCC-WG1 Atlas. https://github.com/IPCC-WG1/Atlas


